13. és 14. havi fizetés Ausztriában: így működik a különjuttatás

Ausztriában sok munkavállaló a rendes havi bér mellett évente két további juttatást kap. Ezeket a köznyelv 13. és 14. havi fizetésnek nevezi, hivatalosan azonban különjuttatásnak (Sonderzahlungen) számítanak.

A jogosultság és a kifizetés feltételei nem mindenkinél azonosak. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit érdemes tudni a szabadságpénzről, a karácsonyi pénzről, az adózásról és az időarányos kifizetésről.

Mi a 13. és 14. havi fizetés?

A különjuttatás a munkabér olyan része, amelyet nem havonta, illetve fizikai dolgozóknál nem hetente fizetnek ki, hanem hosszabb időközönként, a rendes járandóság (laufende Bezüge) mellett. Adójogi szempontból egyéb járandóságnak (sonstige Bezüge) minősül.

A két legismertebb különjuttatás:

• szabadságpénz (Urlaubszuschuss, Urlaubsgeld vagy Urlaubsbeihilfe), amelyet általában 13. havi fizetésként említenek;
• karácsonyi pénz (Weihnachtsremuneration vagy Weihnachtsgeld), amelyet általában 14. havi fizetésként említenek.

Különjuttatás lehet többek között a nyereségrészesedés (Gewinnanteile), a mérlegpénz (Bilanzgeld), a jubileumi juttatás (Jubiläumsgeld), a leltárpénz (Inventurgeld), egy rendkívüli jutalom, a végkielégítés (Abfertigung), valamint a nyugdíjas különjuttatás is. A prémiumok, jutalékok (Provisionen) és a mérlegpénz esetében azonban önmagában az elnevezésből nem következik, hogy különjuttatásnak minősülnek.

Ki jogosult rá?

Ausztriában nincs olyan általános törvényi előírás, amely minden munkavállalónak automatikusan biztosítaná a 13. és 14. havi fizetést. A jogosultságot általában az alábbi dokumentumok egyike rendezi:

1. kollektív szerződés (Kollektivvertrag), amely az adott ágazatra vonatkozik;
2. üzemi megállapodás (Betriebsvereinbarung);
3. egyéni munkaszerződés (Arbeitsvertrag).

Elsőként azt kell ellenőrizni, hogy melyik Kollektivvertrag vonatkozik a munkaviszonyra. Ha nincs alkalmazandó kollektív szerződés, a munkaszerződés vagy a Betriebsvereinbarung tartalmazhatja a részletes szabályokat. Ezekből derül ki az összeg, az esedékesség és az esetleges további feltételek is.

Mekkora összeg jár?

Nincs minden munkavállalóra érvényes, egységes összeg. A szabadságpénz és a karácsonyi pénz összegét az alkalmazandó Kollektivvertrag, a Betriebsvereinbarung vagy az Arbeitsvertrag határozza meg, ezért ágazatonként és munkahelyenként eltérés lehet.

Az összeg kiszámításánál általában a havi bérből vagy fizetésből indulnak ki. A rendszeresen teljesített túlórák és a prémiumok beszámítása attól függ, hogy erről mit mond a kollektív szerződés, illetve született-e külön megállapodás.

Mikor fizetik ki?

A pontos időpontot szintén a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés határozza meg. A gyakorlatban jellemzően az alábbi időpontokkal lehet találkozni:

• szabadságpénz (Urlaubszuschuss vagy Urlaubsgeld): júniusban vagy júliusban;
• karácsonyi pénz (Weihnachtsremuneration vagy Weihnachtsgeld): novemberben vagy decemberben.

Hogyan adózik?

A különjuttatás adózása eltér a rendes munkabérétől, és általában kedvezőbb. Az úgynevezett éves hatod (Jahressechstel) keretében két átlagos havi járandóság összegéig kedvezményes béradókulcs alkalmazható.

• Az első 620 euró mentességi határként (Freigrenze) 0%-kal adózik.
• Ha az éves hatod legfeljebb 2.100 euró, a kedvezményes adót a bagatellhatár (Bagatellgrenze) miatt sem vonják le.
• Ha egy későbbi különjuttatással az éves hatod meghaladja a 2.100 eurót, a korábban kifizetett különjuttatások is adókötelessé válhatnak.

A társadalombiztosítás szempontjából nincs ugyanez a kedvezmény: a különjuttatás járulékköteles.

Fontos: a fenti adózási összegek 2022. május 25-én voltak utoljára frissítve. A 2026-ban alkalmazandó aktuális értékeket mindig ellenőrizni kell.

Mi történik évközi belépés vagy távozás esetén?

Ha a munkaviszony nem áll fenn a teljes naptári vagy üzleti évben, általában nem a teljes különjuttatás jár, hanem annak időarányos, úgynevezett aliquot része.

Az esetleges visszaszámolási kikötéseket (Rückverrechnungsklauseln) a kollektív szerződés szabályozhatja. Ha a Kollektivvertrag nem rendelkezik erről, a különjuttatást a munkaviszony időtartamával arányosan kell kifizetni.

Gyakori kérdések

Kötelező a munkáltatónak 13. és 14. havi fizetést adnia?

Nem automatikusan. A kötelezettség akkor áll fenn, ha azt a Kollektivvertrag, a Betriebsvereinbarung vagy az Arbeitsvertrag előírja.

Melyik a 13. és melyik a 14. havi fizetés?

A szabadságpénzt általában 13. havi fizetésnek, a karácsonyi pénzt pedig 14. havi fizetésnek nevezik. Mindkettő a Sonderzahlungen körébe tartozik.

Teljesen adómentes a két juttatás?

Nem. Az első 620 euró 0%-kal adózik, a további részre kedvezményes adózás vonatkozhat, az éves hatodtól függően. A társadalombiztosítási járulékot azonban meg kell fizetni.

Jár különjuttatás felmondás után is?

Ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, a munkaviszony időtartamával arányos rész járhat.

Gyakorlati lépések

1. Keresd meg a munkaszerződésedben, melyik Kollektivvertrag vonatkozik rád.
2. Ellenőrizd a Sonderzahlungen, az Urlaubszuschuss és a Weihnachtsremuneration szabályait.
3. Nézd meg a kifizetési hónapot és azt, hogyan számítják ki az összeget.
4. Évközi belépés vagy távozás esetén ellenőrizd az aliquot rész és a Rückverrechnungsklauseln szabályait.
5. A bérjegyzéken külön ellenőrizd a bruttó összeget, a béradót és a társadalombiztosítási járulékot.
6. Ha eltérést találsz, kérj munkajogi vagy adózási szakmai segítséget.

Ez az összefoglaló általános tájékoztatás, és nem helyettesít jogi vagy adótanácsadást. Az aktuális feltételeket mindig a rád vonatkozó Kollektivvertrag, az Arbeitsvertrag és a hatályos adószabályok alapján ellenőrizd.