Élettársi kapcsolat Ausztriában: lakás, vagyon és öröklés 2026-ban

Ausztriában sok pár él együtt házasság nélkül. A nicht eheliche Lebensgemeinschaft azonban jogilag nagyrészt kötetlen együttélés, ezért a lakás, a közösen szerzett vagyon és az öröklés terén jóval kevesebb automatikus védelem jár, mint a házastársaknak.

Röviden:

• Az élettársak között nincs törvényes tartási kötelezettség és nincs külön családjogi vagyonmegosztás.
• 2017. január 1. óta az élettárs bizonyos feltételekkel örökölhet, de Pflichtteil, vagyis kötelesrész nem illeti meg.
• Legalább 3 év közös háztartás után az élettárs az elhunyt lakásában 1 évig maradhat.
• Bérlakás esetén az élettárs bizonyos feltételekkel beléphet a bérleti szerződésbe.
• Írásos Partnerschaftsvertrag segítségével több fontos kérdés előre rendezhető.

Mi számít élettársi kapcsolatnak?

Élettársi kapcsolatról akkor beszélünk, ha két nem házas ember hosszabb ideje lakó-, gazdasági és nemi közösségben él. A közös lakás nem feltétel: például munkahelyi okból külön lakcímmel is fennállhat az együttélés.

Az élettársakat nem terheli a házastársakhoz hasonló törvényes kötelezettség, például hűségi vagy tartási kötelezettség. A eingetragene Partnerschaft, vagyis a bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásai nem vonatkoznak automatikusan a nem házas élettársakra.

Az együttélés igazolására a lakcímbejelentő lap, vagyis a Meldezettel is szolgálhat.

Bérlakás: ki maradhat a lakásban?

A jogi helyzet attól függ, milyen jogcímen lakik valaki az ingatlanban.

• Mindketten főbérlők, azaz Hauptmieter: azonos jogok és kötelezettségek illetik meg őket. Megegyezés hiányában polgári bíróság dönthet, figyelembe véve a lakhatási szükséglet sürgősségét és a közös gyermekek érdekeit.
• Az egyik fél albérlő, vagyis Untermieter: az albérlő a főbérlőtől függ. Ha a főbérlő felmondja a lakást, az albérlő főszabály szerint nem maradhat.
• Költséghozzájárulás nélkül lakik a másiknál: ez szívességi lakáshasználat, amelyet az osztrák jog Bittleihe vagy Prekarium néven ismer.

Az élettársat a bérbeadó beleegyezése nélkül nem lehet egyszerűen felvenni a bérleti szerződésbe. A házastársakkal ellentétben az élettársaknál nincs általános bírósági lakás-kiutalási lehetőség, ezért vita esetén könnyen patthelyzet alakulhat ki.

Közös tulajdonú lakás, ház vagy telek

Élettársak közösen is vásárolhatnak ingatlant, és tetszőleges tulajdoni arányban kerülhetnek be a telekkönyvbe, vagyis a Grundbuch-ba.

• Társasházi lakás: Eigentümerpartnerschaft keretében szerezhettek közös lakástulajdont. Ilyenkor mindketten fele-fele arányban tulajdonosok, és egyik fél sem adhatja el a saját részét a másik beleegyezése nélkül.
• Ház vagy telek: az élettársak nem jegyeztethetnek be kölcsönös terhelési és elidegenítési tilalmat. Így bármelyik tulajdonostárs a másik beleegyezése nélkül rendelkezhet a saját tulajdoni hányadával.

Szakításkor az egyik fél közös megegyezéssel kivásárolhatja a másikat. Ha nincs egyezség, bármelyik tulajdonostárs megosztási keresetet, vagyis Teilungsklage-t indíthat. Ennek eredménye lehet az ingatlan megosztása vagy az elárverezés, majd a bevétel arányos felosztása.

Bútorok, megtakarítások, ajándékok és adósságok

Az élettársi kapcsolat megszűnésekor nincs külön törvényi vagyonmegosztási szabály. A visszakövetelési igényeket az általános kötelmi jog alapján kell vizsgálni.

• Bútorok és háztartási tárgyak: főszabály szerint azé a tárgy, aki megvásárolta. Ez akkor is így van, ha a másik fél vezette a háztartást, kivéve, ha a felek szerződése mást mond.
• Háztartási munka: az együttélés alatt ezért nincs automatikus bérigény. Szakítás után is csak élettársi szerződés alapján lehet ilyen követelést érvényesíteni.
• Bankszámla: a pénz főszabály szerint annak a tulajdona, akinek a nevén a számla van. A felek közös bankszámlát is nyithatnak.
• Ajándékok: az élettárs csak kivételes esetekben követelheti vissza az ajándékot, például ha a megajándékozott bűncselekményt követett el, vagy az ajándékozás tévedés miatt megtámadható.
• Hitelek: a hitelező felé az felel adósként vagy kezesként, aki ilyen minőségben szerepel. Ha valaki a másik által használt dolog hitelét törleszti, a szakítás utáni részleteket visszakövetelheti, a korábbiakat azonban nem.

Öröklés: mit kap az élettárs?

2017. január 1. óta az élettárs az öröklési jog szempontjából nem számít idegennek. Törvényes örökösként azonban csak akkor örököl, ha egyetlen másik törvényes örökös sem jut a hagyatékhoz.

Az élettársat nem illeti meg Pflichtteil, vagyis kötelesrész. A házastársakkal ellentétben élettársak Erbvertrag, azaz öröklési szerződés formájában sem rendezhetik ezt a kérdést.

Végrendeletben, vagyis Testament-ben az élettárs kedvezményezett lehet. Az elhunyt leszármazottainak és házastársának kötelesrésze azonban ilyenkor is megmarad. Ha az élettárs a kedvezményezett egy életbiztosításban, annak összege főszabály szerint nem kerül a hagyatékba.

Lakhatás az élettárs halála után

• 1 évig maradhat a közös lakásban: ehhez legalább 3 év közös háztartás szükséges a halál előtt. Ez törvényes hagyományként érvényesül.
• Beléphet a bérleti szerződésbe: az MRG hatálya alá tartozó lakásnál ehhez sürgős lakásszükséglet és legalább 3 év közös háztartás, vagy közös beköltözés szükséges.
• Élethosszig lakhat az elhunyt ingatlanában: erre csak akkor van lehetőség, ha végrendelet ingyenes haszonélvezeti vagy lakhatási jogot biztosít.

A nem házas szülők gyermekei öröklési szempontból egyenrangúak a házasságban született gyermekekkel. Ehhez az apaság elismerése, vagyis Vaterschaftsanerkenntnis, illetve annak bírósági megállapítása szükséges.

Tartás és társadalombiztosítás

Szakítás után az élettársnak főszabály szerint nincs tartási igénye. Az elhunyt élettárs után nem jár nyugdíj- vagy balesetbiztosítási hozzátartozói ellátás.

Az egészségbiztosításban az élettárs társbiztosított lehet, ha legalább 10 hónapja közös háztartásban él a biztosítottal, és ingyen vezeti a háztartást vagy közös háztartásban élő gyermeket nevel. Az élettársi kapcsolatot be kell jelenteni a biztosított egészségbiztosítójánál.

Gyakori kérdések

Örököl automatikusan az élettárs?

Csak akkor, ha egyetlen törvényes örökös sem jut a hagyatékhoz. Végrendeletben az élettárs külön is kedvezményezetté tehető.

Kötelező az élettársi megállapodást írásba foglalni?

Nem kötelező, de az írásos Partnerschaftsvertrag megkönnyíti a megállapodások bizonyítását. A szerződést közjegyző vagy ügyvéd is elkészítheti. A szerződések főszabály szerint illetékkötelesek.

Mi történik a közös lakással vita esetén?

Közös bérlakásnál polgári bíróság dönthet. Közös tulajdonú ház vagy telek esetén bármelyik tulajdonostárs megosztási keresetet, azaz Teilungsklage-t indíthat.

Jár özvegyi nyugdíj az élettársnak?

Nem. Az élettárs nem jogosult az elhunyt nyugdíjbiztosításából hozzátartozói ellátásra, és az élettársi tartási szerződésből sem vezethető le özvegyi nyugdíj.

Gyakorlati lépések

1. Ellenőrizzétek, hogy ki szerepel bérlőként a bérleti szerződésben, illetve milyen tulajdoni arányok szerepelnek a Grundbuch-ban.
2. Fontos vagyoni kérdésekről, a hiteltörlesztésről és a háztartási hozzájárulásokról készítsetek írásos megállapodást.
3. Ha az élettársat örökössé szeretnétek tenni, készítsetek Testament-et, és vegyétek figyelembe a kötelesrészre jogosultak jogait.
4. Ellenőrizzétek az életbiztosítás kedvezményezettjét, valamint azt, hogy az élettárs bejelenthető-e társbiztosítottként az egészségbiztosításban.
5. Ingatlan-, öröklési vagy szerződéses vita esetén kérjetek tanácsot ügyvédtől vagy közjegyzőtől.

Fontos: ez az összefoglaló nem minősül jogi tanácsadásnak. Az egyedi ügyekben a szerződések, a lakás típusa, a tulajdoni viszonyok és a családi körülmények is meghatározóak lehetnek.

Forrás: oesterreich.gv.at