Zentralmatura: így működik az osztrák érettségi az AHS-ben és a BHS-ben

Ausztriában a középiskolai záróvizsgát gyakran Zentralmatura néven említik. A vizsga az AHS-ben és a BHS-ben is három fő részből áll, de a záró dolgozat, az írásbeli vizsgák és a szóbeli vizsgák szabályai eltérhetnek.

Mi az a Zentralmatura?

A Zentralmatura hivatalos megnevezése teilstandardisierte kompetenzorientierte Reifeprüfung. Ez részben egységesített, kompetenciaalapú érettségi, amelynek célja, hogy a tanulók azonos feltételek mellett vizsgázzanak, és a továbbtanulást biztosító intézmények könnyebben összehasonlíthassák a végzettségeket.

Az egységesített érettségi:

• az AHS-ben, vagyis az általános képzést nyújtó gimnáziumban,
• a BHS-ben, vagyis a szakmai felső középiskolában – például a HAK-ban vagy a HTL-ben – alkalmazandó.

Az AHS-ben a Zentralmatura a 2014/2015-ös tanév óta, a BHS-ben pedig a 2015/2016-os tanév óta kötelező. A BHS-ben a vizsga egyben szakmai záróvizsga is, ezért a hivatalos neve Reife- und Diplomprüfung.

A Zentralmatura három része

A vizsga moduláris felépítésű. Ez azt jelenti, hogy a tanuló akkor is folytathatja a vizsgát, illetve szóbelizhet, ha az első vagy a második vizsgarész nem sikerült.

• Záró dolgozat: az AHS-ben választható Abschließende Arbeit (ABA), a BHS-ben kötelező Diplomarbeit.
• Írásbeli vizsga: Klausurprüfung, amelynek egyes tárgyai központi feladatokat tartalmaznak.
• Szóbeli vizsga: az iskola tanárai által összeállított tételekkel.

A tanuló általában 3 írásbeli és 3 szóbeli, vagy 4 írásbeli és 2 szóbeli vizsgát választ. Az AHS-ben ettől eltérő vizsgakombinációk is szerepelhetnek a szabályozásban: 3, 4 vagy 5 írásbeli, illetve 2, 3 vagy 4 szóbeli vizsga.

Záró dolgozat az AHS-ben

Az AHS-ben a záró dolgozat, vagyis az Abschließende Arbeit (ABA) választható. A témát a tanulónak a vizsgáztató tanárral együtt a vizsga előtti évfolyam márciusának végéig kell rögzítenie.

A 2028/2029-es tanévig a záró dolgozat helyett egy további írásbeli vagy szóbeli vizsga is választható.

Diplomamunka a BHS-ben

A BHS-ben minden tanulónak kötelező diplomamunkát készítenie. A feladatnak a tanuló szakterületéhez vagy a gazdaság világához kell kapcsolódnia. A munkán lehetőség szerint 2–5 fős csapatok dolgoznak.

A diplomamunka fontosabb határidői

1. A csapatot és a témát az utolsó előtti évfolyam végéig, de legkésőbb az utolsó évfolyam első három hetében ki kell jelölni.
2. A diplomamunkát az utolsó évfolyam során készítik el.
3. A leadási határidő legkésőbb az írásbeli vizsgák kezdete előtt négy héttel van.

A dolgozatot mindkét iskolatípusban be kell mutatni, majd meg kell vitatni. Ha a dolgozat elégtelen, új témával meg kell ismételni.

Mely írásbeli tárgyak központiak?

Az írásbeli vizsgák egy részéhez központilag összeállított, egységes feladatokat használnak. Ezek közé tartozik:

• a tanítási nyelv, vagyis a német, illetve a népcsoportok nyelvei közül a szlovén, a horvát és a magyar,
• az AHS-ben a matematika, a BHS-ben az alkalmazott matematika,
• az angol, a francia, az olasz és a spanyol,
• az AHS-ben ezen kívül a görög és a latin.

A többi írásbeli tárgy – például más idegen nyelvek, az ábrázoló geometria vagy a fizika – feladatait az iskola állítja össze. A szóbeli tételeket minden esetben az iskola tanárai készítik, ezért ezekben az intézmény szakmai súlypontjai is megjelenhetnek.

A 2026-os központi írásbeli vizsgák időpontjai

A 2025/2026-os tanév központi írásbeli vizsgáinak fő időpontjai a következők voltak:

• Német: május 5., kedd – AHS, BHS és BRP
• Latin: május 6., szerda – AHS
• Angol: május 7., csütörtök – AHS, BHS és BRP
• Francia: május 8., péntek – AHS és BHS
• Matematika és alkalmazott matematika: május 11., hétfő – AHS, BHS és BRP
• Spanyol, valamint szlovén, horvát és magyar tanítási nyelvként: május 12., kedd – AHS és BHS
• Olasz: május 13., szerda – AHS és BHS
• Görög: május 15., péntek – AHS

A következő tanév vizsganapjait mindig külön kell ellenőrizni, mert az időpontok tanévenként változhatnak.

Hogyan számítják ki az eredményt?

A végső jegyben az adott tárgy utolsó évfolyamának teljesítménye is szerepet kap: az írásbeli és a szóbeli vizsgánál egyaránt félig számít bele az eredménybe.

• Írásbeli vizsgánál ennek feltétele, hogy a vizsga – szükség esetén a pótló vizsgával együtt – sikeres legyen, vagy sikertelen írásbeli esetén a tanuló elérje a Schwellenwert nevű küszöbértéket.
• Szóbeli vizsgánál a tanulónak részt kell vennie a vizsgán.

A szóbeli vizsgabizottság tárgyanként áll össze. Részt vehet benne az elnök, az osztályfőnök vagy kijelölt szaktanár, a vizsgáztató tanár, valamint szükség esetén egy szakértő ülnök. A vizsgáztató tanár lehet az adott tárgy tanára, akár két tanár, illetve a záró dolgozat témavezetője is.

Mi történik, ha nem sikerül az írásbeli?

Sikertelen írásbeli után a tanuló szóbeli pótló vizsgát, vagyis Kompensationsprüfung-ot tehet. A központi tárgyak esetében ennek feladatait is központilag adják ki.

• Ha a pótló vizsga sikeres, az összesített eredmény legfeljebb Befriedigend, vagyis közepes lehet.
• Ha a pótló vizsga is elégtelen, az írásbeli vizsgát meg kell ismételni.

Hol találhatók korábbi feladatok?

A matura.gv.at oldalon megtalálhatók a vizsgák felépítésével kapcsolatos információk, a korábbi írásbeli feladatok és a gyakorlóanyagok.

Gyakorlati teendők érettségi előtt

1. Ellenőrizd az iskolával, hogy AHS vagy BHS szerinti vizsgakövetelmények vonatkoznak-e rád.
2. Egyeztesd a záró dolgozat vagy a diplomamunka témáját és határidejét a témavezetővel.
3. Írd össze, mely írásbeli és szóbeli vizsgákat kell teljesítened.
4. Az aktuális vizsganapokat és a központi feladatokat ellenőrizd a matura.gv.at oldalon és az iskolai tájékoztatásban.
5. Sikertelen írásbeli esetén haladéktalanul kérdezd meg az iskolát a Kompensationsprüfung lehetőségéről és a megismétlés szabályairól.