Az osztrák zászló története és jelentése
Az osztrák nemzeti zászló, vagyis a Flagge Österreichs, vörös, fehér és vörös vízszintes sávokból áll. Nemcsak Ausztria identitásának fontos jelképe, hanem a világ egyik legrégebbi, ma is használt nemzeti szimbóluma is. Első dokumentált használata 1230-ra vezethető vissza.
Az osztrák alkotmány nem határozza meg pontosan a zászló vörös színének árnyalatát. A leggyakrabban használt árnyalat a Pantone 186 C.
A vörös-fehér-vörös színek eredete
Az osztrák zászló története a középkori Babenberg-dinasztia címeréhez kapcsolódik. Ez egy ezüst, illetve fehér sávot ábrázolt vörös mezőben.
A pontos eredet nem teljesen tisztázott. Valószínűleg a Stájerország őrgrófjai, az Otakar nemesi család használták először ezeket a színeket, amelyeket a karintiai hercegtől, Adalberótól vettek át. A Babenberg őrgróf, III. Lipót már 1105-ben olyan háromsávos pajzzsal jelent meg, amely az osztrák zászló előfutárának tekinthető.
Az első dokumentált ábrázolás
1192-ben, az utolsó Otakar herceg halála után a stájer hercegséget a Babenberg-házból származó V. Lipót örökölte. Az 18. századi történész, Chrysostomus Hanthaler szerint V. Lipót unokája, II. Frigyes, az utolsó Babenberg herceg 1230-ban új, vörös-fehér-vörös címert tervezett, hogy hangsúlyozza autonómiáját.
A háromsávos mintát először egy 1230. november 30-án kiadott oklevélen dokumentálták. A középkori krónikás, Jans der Enikel szerint II. Frigyes 1232-ben vörös-fehér-vörös díszruhában jelent meg egy ünnepi eseményen, ami tovább erősítette a színek jelentőségét.
A zászlóhoz kapcsolódó legenda
Az egyik legismertebb történet szerint a vörös-fehér-vörös színek V. Lipót herceg acre-i ostromban való harcai után születtek. A legenda úgy tartja, hogy a csata után fehér köpenyét teljesen vér borította. Amikor levette az övét, az alatta lévő anyag tiszta maradt, így kialakult a vörös-fehér-vörös színkombináció.
A történetet már 1260-ban dokumentálták, de történelmi hitelessége nem bizonyított. A legenda mindenesetre fontos szerepet játszott az osztrák zászló eredetéről kialakult hagyományban.
Kapcsolat a középkori és a Habsburg-jelképekkel
A Szent Római Birodalom hadizászlaja a keresztes hadjáratok idején vörös mezőben elhelyezett ezüst kereszt volt. Ez a motívum hasonlított a későbbi osztrák címerhez, és később Bécs zászlajában is megjelent.
Rudolf von Habsburg és az 1283-as rheinfeldeni szerződés időszakától a vörös-fehér-vörös kombinációt széles körben osztrák színként kezdték értelmezni. A Habsburg-dinasztia is használta ezeket a színeket.
Ugyanakkor 1918-ig a fekete-sárga zászló volt az osztrák Habsburg-monarchia, később az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia nemzeti zászlaja. A fekete és sárga a Habsburg-család színei voltak, és részben a Szent Római Birodalom zászlajából származtak.
A zászló újjáéledése 1918 után
II. József császár uralkodásától kezdve az osztrák, majd az osztrák–magyar haditengerészet vörös-fehér-vörös színekre épülő haditengerészeti zászlót használt. Ezt egy hasonló színű pajzs egészítette ki.
A fekete-sárga és a haditengerészeti zászló egyaránt érvényét vesztette az Osztrák–Magyar Monarchia 1918-as felbomlásával. Az újonnan létrejött Német-Ausztria ismét a vörös-fehér-vörös háromsávos zászlót fogadta el nemzeti zászlóként.
Gyakorlati tudnivalók
- Ha vízszintes vörös-fehér-vörös sávokat lát, az Ausztria nemzeti zászlaja, a Flagge Österreichs.
- A zászló színei a Babenberg-dinasztia középkori jelképeihez kapcsolódnak.
- A zászló történetének fontos dátumai: 1230, az első dokumentált használat; 1232, II. Frigyes vörös-fehér-vörös díszruhájának említése; valamint 1918, amikor Német-Ausztria újra ezt a zászlót választotta.
- A zászló vörös árnyalatát az alkotmány nem rögzíti, de a gyakorlatban gyakran a Pantone 186 C színt használják.