Szülői felügyelet (Obsorge) és kapcsolattartás válás után Ausztriában

Ausztriában a válás vagy a közös háztartás megszűnése önmagában nem szünteti meg a közös szülői felügyeletet (gemeinsame Obsorge). A szülőknek azonban rendezniük kell, hogy a gyermek főként melyikük háztartásában él, hogyan alakul a kapcsolattartás, és ki viseli a tartási kötelezettséget.

Mit jelent a szülői felügyelet (Obsorge)?

Az Obsorge a gyermek gondozását és nevelését, törvényes képviseletét, valamint vagyonának kezelését foglalja magában. A felügyeletet a szülők közösen vagy egyikük egyedül gyakorolhatja.

Ha a szülők a gyermek születésekor nem házasok, kezdetben csak az anya rendelkezik felügyelettel. A közös felügyeletet a szülők bármelyik osztrák anyakönyvi hivatalban (Standesamt) személyesen, közösen állapíthatják meg, miután az apa elismerte az apaságot. Ha a szülők később összeházasodnak, a házasságkötéstől automatikusan közös lesz a felügyelet.

Mi történik a felügyelettel válás vagy különköltözés után?

A közös felügyelet főszabály szerint a házasság felbontása és a közös háztartás megszűnése után is fennmarad. Ez akkor is érvényes, ha a szülők még nem váltak el, de már nem csupán átmenetileg élnek külön.

A szülőknek a bíróság előtt meg kell állapodniuk arról, hogy a gyermek főként melyikük háztartásában él. Ennek a szülőnek teljes felügyelettel kell rendelkeznie; a felügyeletét nem lehet csak egyes területekre korlátozni. Általában az a szülő fizet pénzbeli tartást (Unterhalt), akinél a gyermek nem főként tartózkodik.

A szülők más megoldásban is megállapodhatnak, például:

• csak az egyik szülő gyakorolja a felügyeletet;
• az egyik szülő felügyelete csak bizonyos ügyekre, például a vagyon kezelésére terjed ki.

Ki dönthet közös felügyelet esetén?

Közös felügyeletnél főszabályként mindkét szülő önállóan képviselheti a gyermeket. Az a szülő, akinél a gyermek él, például egyedül is eljárhat iskolai ügyekben, útlevél kiállításakor vagy orvosi kezelésnél.

Bizonyos jelentős ügyekben azonban közös döntés szükséges, többek között:

• a gyermek nevének megváltoztatásakor;
• állampolgárság megszerzésekor vagy arról való lemondáskor;
• egyes vagyoni ügyekben;
• vallási közösségbe való belépéskor;
• fokozott kockázatú orvosi beavatkozásnál.

Mikor dönt a bíróság?

A bíróság akkor jár el, ha a szülők észszerű határidőn belül nem tudnak megegyezni, vagy ha valamelyikük kizárólagos felügyeletet (alleinige Obsorge) kér. Ha ez szolgálja a gyermek érdekét, a bíróság hat hónapos ideiglenes szülői felelősségi szakaszt (Phase der vorläufigen elterlichen Verantwortung) rendelhet el.

Ebben az időszakban a bíróság:

1. meghatározza, melyik szülőnél él főként a gyermek;
2. pontos terv alapján megfelelő kapcsolattartást biztosít a másik szülőnek;
3. szükség esetén a tartásról is dönt.

A hat hónapos szakasz meghosszabbítható. Ezt követően a bíróság a gyermek javát (Kindeswohl), az időszak tapasztalatait és a tartás teljesítését figyelembe véve véglegesen dönt. Ha valamelyik szülő veszélyezteti a gyermeket, a felügyeletet a bíróságnak kizárólag a másik szülőre kell bíznia. A felügyelet később is kérhető újraszabályozásra.

A különélő szülő jogai

Kizárólagos felügyelet esetén is megmaradnak a különélő szülő bizonyos jogai. A felügyeletet gyakorló szülőnek időben tájékoztatnia kell a másikat a gyermek fontos változásairól, például iskolaváltásról, költözésről, nem csekély betegségről vagy tanulmányi eredményről. A másik szülő véleményt nyilváníthat.

A tájékoztatási kötelezettség kölcsönös. Ha a különélő szülő alaptalanul elutasítja a kapcsolatot, a véleménynyilvánítási joga megszűnhet, a tájékoztatáshoz való joga azonban megmarad.

Hogyan működik a kapcsolattartás (Kontaktrecht)?

A gyermeknek és mindkét szülőnek törvényes joga van a kapcsolattartásra. A korábban láthatásnak (Besuchsrecht) nevezett kapcsolattartást lehetőleg a szülők közösen rendezik. Ha ez nem sikerül, a gyermek vagy valamelyik szülő kérelmére a bíróság határoz.

A döntésnél figyelembe veszik a gyermek életkorát, igényeit, kívánságait és a kapcsolat korábbi intenzitását.

• A kapcsolattartás akkor is jár, ha a különélő szülő nem fizet tartást.
• Mindkét szülő köteles kerülni minden olyan magatartást, amely rontja a gyermek kapcsolatát a másik szülővel. Ezt nevezik Wohlverhaltensgebotnak.
• Nehéz vagy konfliktusos helyzetben a bíróság felügyelt kapcsolattartást (Besuchsbegleitung) rendelhet el.

Költségek és bírósági segítség

Vitatott ügyekben a bíróság gyermeki segítőt (Kinderbeistand) rendelhet ki, aki főként a 14 év alatti gyermek érdekeit képviseli. A Családi Bírósági Segítség (Familiengerichtshilfe) közvetítőként (Besuchsmittler) segítheti a gyermek átadását.

• Kinderbeistand: az első 6 hónap illetékmentes, ezt követően 402 euró szülőnként, minden megkezdett 12 hónapra.
• Besuchsmittler: az első 5 hónap illetékmentes, ezt követően 307 euró szülőnként, minden megkezdett 3 hónapra.
• Kapcsolattartási kérelem: mindig illetékmentes.
• Tájékoztatási, véleménynyilvánítási és képviseleti kérelem: mindig illetékmentes.

A költségek alól eljárási segítség (Verfahrenshilfe) keretében ideiglenes mentesség kérhető.

Gyakori kérdések

Erőszak esetén is közös marad a felügyelet?

Válás után kezdetben ilyenkor is főszabályként fennmarad a közös felügyelet. A felügyelet megvonását kérelmezni kell; a bizonyítékok, például büntetőítélet, fontosak lehetnek a döntésnél.

Megtagadhatja a gyermek a kapcsolattartást?

14 éves kortól a gyermek nem kényszeríthető arra, hogy a különélő szülővel találkozzon. Ettől a kortól maga is benyújthat kapcsolattartási kérelmet.

Megszüntethető a kapcsolattartás a tartás elmaradása miatt?

Nem. A kapcsolattartási jog független attól, hogy a különélő szülő fizet-e tartást.

Mi történik, ha a felügyeletet gyakorló szülő meghal?

Közös felügyelet esetén a felügyelet automatikusan a másik szülőre száll. Kizárólagos felügyelet esetén a bíróság vizsgálja meg, ki vegye át a felügyeletet.

Gyakorlati lépések

1. Írásban rögzítsétek, hogy a gyermek főként melyik szülő háztartásában él, és hogyan alakul a kapcsolattartás.
2. Rendezzétek a fontos döntési jogokat, a tájékoztatást és a tartási kötelezettséget.
3. Ha nincs megállapodás, a gyermek lakóhelye szerint illetékes bíróságnál kérhető a felügyelet vagy a kapcsolattartás szabályozása.
4. Veszélyeztetés vagy erőszak esetén gyűjtsétek össze a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és kérjetek mielőbb jogi segítséget.
5. Anyagi nehézség esetén érdeklődjetek a Verfahrenshilfe lehetőségéről.

Az összefoglaló általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak. Egyedi ügyben célszerű ügyvédhez vagy más jogi szakemberhez fordulni.

Forrás: oesterreich.gv.at